ÖKÖRFARKKÓRÓ ( Verbascum phlomoides )
A szöszös ökörfarkkóró már a középkorban is ismert és megbecsült gyógynövény volt. Akkoriban köptetőként és lázcsillapítószerként, hasmenés és gyomorfájás, valamint külsőleg kelések, sebek, ótvar, szemölcs, aranyér és hajhullás kezelésére ajánlották. De merev, egyenes szárát faggyúba vagy gyantába mártva fáklyaként is felhasználták.
A népi hagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik a növényt, az meg fog védeni a villámcsapástól és a démonoktól. Így az elhárított szerencsétlenség jelképe.
Indiában a biztonság növényeként tisztelik az ökörfarkkórót, ezért sok házban az ajtó vagy az ablak fölé akasztják, hogy megvédje a bent lakókat a gonosz szellemektől. A sárga, ragyogó színű virágok a fényt jelképezik, mely elűzi a gonoszt és a rossz szellemeket.
A mágikus kelta szertartásokon az ökörfarkkórót füstölőként alkalmazták, mert úgy tartották, hogy a növényből származó füst belélegzésével megszerezhetik az ősök tudását. A druidák ökörfarkkóró segítségével festették be szertartási öltözéküket is.
Hatóanyagai: Nyálkaanyagokat , szaponinokat, flavonoidokat és karotinoidokat tartalmaz.
A növény virágaiból készült tea kiváló köhögéscsillapító, ezért elsősorban meghűléses betegségek, garat- és gégehurut, valamint a felső légutak gyulladásainak (és az ezzel társuló száraz köhögés) kezelésére alkalmas. Az ökörfarkkóróból készített főzet allergiás szénanátha esetén is enyhülést hozhat
Az állatgyógyászatban is használják, ugyanis a kisállatok hurutos köhögését is enyhíti.
A népi gyógyászatban fülgyulladás és fülekcéma ellen is hatásosnak tartják, ezzel kapcsolatban szintén nincsenek modern vizsgálati eredmények. Napjainkban a vegyiparban szőke hajat ápoló samponokat készítenek belőle.
